ANGEL ST

Ezeket egy Benelli 500-on használtam (leváltott motorként). Sok különböző Pirelli gumit kipróbáltam már különböző motorokon.
Összehasonlítom az Avon Sprint-tel és a Michelin Road 2-vel (sajnos már nem gyártják), mivel mindkettő volt már ezen a motoron.
Valamennyire megkedveltem őket, de van pár gondjuk. Szárazon egész tisztességes a tapadásuk, nedvesen pedig meglepően barátságosak – bár a Road 2-höz közel sem érnek. Komolyabb pillanat sosem adódott velük, de az Angel ST volt az egyetlen gumi, ami a motor ABS-ét többször is bekapcsolta – szárazon és nedvesen egyaránt…
Az érzet és a visszajelzés nagyon jó, messze jobb, mint a Road 2 esetén, miközben normál guminyomáson nem olyan kemény, mint az Avon. Ami az 1/2–3/4-es profil kopásán segít (ez náluk ismert probléma), az ha az ajánlottnál néhány PSI-vel több nyomást pumpálunk bele – ez segít, de egyre inkább az Avon keménységéhez közelít, anélkül, hogy akár a Road 2, akár az Avon Spirit pozitívumait nyújtaná.
A futásteljesítmény jobb esetben is csak közepes volt, a „kategóriavezető" jelzőtől messze elmarad.
Kezdetben a profil rendben van – stabil, de elég lapos. Az élettartam alatti kopás nem volt szörnyű. Amikor azonban körülbelül 3 mm-es mélység marad, hirtelen néhány száz... vagy mérföld alatt eléri a kopásjelzőt.
Az én esetemben leginkább átlagos városi használatra alkalmas gumi – megbízható, de hacsak nem sokkal olcsóbb a jobb tulajdonságú alternatíváknál, azok jobbak. Nem venném meg újra, hacsak nem lennék rászorulva, és egy nehezebb vagy erősebb motoron kifejezetten óvatos lennék velük.

Az Angel ST-k egészen remekek voltak – egy nagyon fontos kivétellel.
A 2017-es Kawasaki Versys 1000 LT-men kitűnően kézben tartható volt a motor, nedves és száraz úton egyaránt. Egészen az élettartamuk végéig egyetlen igazán kellemetlen pillanatot sem okoztak. Akkor miért nem veszek belőlük újra?
Mert hirtelen kopnak el... Hadd magyarázzam el.
Egy hétvégi túrára indultam, és a hátsó gumi még rendben nézett ki – nagyjából 2–3 mm-re volt a kopásjelzőktől. Az első megállónál (kb. 290 km után) ellenőriztem, és már pontosan a kopásjelzőnél járt. Egy tankkal később pedig már a váz látszott. Nem hajtottam meggondolatlanul, de azért nem is kíméltem feleslegesen a gumikat.
Az első kb. 9 700 km után mondta fel a szolgálatot, nagyjából ugyanígy. Ezeket a gumikat többé nem veszem meg, hacsak nem muszáj.
Angel GT-re cseréltem őket. Eddig az ST-k minden jó tulajdonságát hozza, és úgy tűnik, tartósabb is. Azért szemmel tartom...

Brazil déli útjain, fele városi, fele országúti használat mellett – ez a gumi esőben és szárazon egyaránt remekül teljesít.

Suzuki Bandit 1250-ssel járom az Adelaide Hills kanyarait – ez egy elég nehéz sport-túra motor. Tempósan vezetek, de szinte mindig a szabályok szerint. Számomra a legfontosabb a stabilitás, a könnyű és semleges kormányzás (vagyis hogy kanyarban se kelljen erőlködni az ívtartáshoz), a hosszú élettartam, és persze az ár. Az Angel ST-kkel szerintem nagyon jó döntést hoztam. Szárazon kiváló a tapadás – semmi csúszkálás, semmi meglepetés –, bár azért nem úgy tekergetek, mint aki Casey Stonert akar utánozni. Nedves úton nem tudok véleményt mondani, mert igyekszem kerülni az esőt, és ha mégis elér a baj, akkor úgy kocogok, mint Casey nagyanyja. Elöl is, hátul is nagyjából 9000 km után kell cserélni, ami egy kicsit kevesebb, mint amire számítottam, de hát ez egy nehéz gép. Amikor először felszereltem őket, rögtön feltűnt, milyen könnyű és pontos lett a kormányzás – mintha a motor egyik pillanatról a másikra 50 kg-ot fogyott volna. Újkorában az Angel ST kanyarban szinte magától megy, és bedöntve fékezve sem áll fel a motorkerék. A kopás mértéke elöl-hátul nagyjából egyforma, és a futófelület alakja 9000+ km után is megmaradt, szóval a kormányzás még mindig egész jó – igaz, a kezdeti bekanyarodásnál kicsit vonakodóbbak, mint újkorukban. De így is jóval jobban teljesítenek, mint az általuk leváltott Dunlop Roadsmarts, amelyek a kopáshatáron szinte vezethetetlenek voltak. A stabilitás a kopástól függetlenül sosem romlott, egyenetlen utakon pedig meglepően jól viselkednek mind kényelmi, mind tapadási szempontból – ami fontos, mert errefelé bőven van mit javítani az utakon. Az Angel ST tényleg remek párost alkot a Bandit 1250-essel. Ha az ár is stimmel, ismét megveszem őket.

Hat éve használom a Pirelli Angel St-t a Yamaha FJR1300-asomon, és más gumit el sem tudok képzelni. Rengeteg magabiztosságot ad kanyarba érkezéskor és kanyarból kijövetkor egyaránt, nedves úton pedig egyenesen brilliáns. A guminyomást illetően én 4 psi-val többet pumpálok bele, mint a gyári ajánlás. Hátul 44 psi, elöl 42 psi – ez megszünteti a cuppingot, ráadásul sokkal érzékenyebbé is teszi a gumit.